Aki minimalista, az tényleg csak fekete pólót visel?

Nem is tudnám már összeszámolni, hogy életem során hányszor mondtam azt magamnak, mostantól kezdve csak fekete vagy fehér ruhát viselek. Aztán mindig bekúsztak a színek a gardróbomba, de a döntés hátterében minden alkalommal a külsőmmel vagy a stílusommal kapcsolatos bizonytalanság állt. Egy ideje azonban elkezdtem élvezni ezt a monokróm megjelenést, és már nem “színtelenül” elbújni akarok, hanem látszani.

Szakadt kint az eső, magamat néztem a tükörben. Felszedtem pár kilót. Fekete ruhák után kutattam a szekrényben, hátha akkor senki nem vesz majd észre az utcán és az sem tűnik fel nekik, hogy kicsit több tésztát ettem mostanában a kelleténél. A fekete ápol és eltakar. Vagy nem, de legalább kapaszkodhatok a gondolatba, hogy talán mégis. Nem lehet vele nagyon mellé lőni. Senki nem tudja majd visszaidézni, hogy pontosan miben voltam, hiszen a fekete nadrág az csak egy fekete paca, valami folt, egy sötét sziluett, de később senki nem tudja pontosan milyen alakon, milyen anyag és milyen stílus volt.

Évekig tartott ez a negatív kapcsolatom a fekete színnel. Úgy jelentette a biztonságot, hogy közben utáltam.

Amikor három évvel ezelőtt elmentem színtanácsadásra, és a legnagyobb örömet az okozta az első pillanatban, hogy megerősítést kaptam azzal kapcsolatban, élénk tél típusként jól áll nekem a fekete. Hatalmas kő esett le a szívemről, hiszen 30 feletti nőként én is gyakran hallottam már az általánosítást, miszerint a fekete öregít. Ugyanakkor a legnagyobb meglepetést az jelentette, hogy az is kiderült, a hófehér legalább ennyire jól áll. Soha nem hordtam előtte fehéret.

Tudtad, hogy a fehérnek legalább 50 árnyalata van? Persze nem kell mindet ismerni, azonban ha szeretnénk ezt a színt beépíteni a ruhatárunkba, akkor érdemes tisztában lenni azzal, hogy melyik árnyalat áll a legjobban nekünk: a tisztafehér, a törtfehér vagy a krémfehér? Az első energikusabbnak mutatja az arcom, míg a másik kettő inkább sápaszt, de ez egyéni, színtípus kérdése.

Elkezdtem kíváncsisággal tekinteni az alapszínekre, magamra és tanulmányoztam a különböző anyag- és színpárosítást. Megfigyeltem, hogy mit sugallnak, mit szimbolizálnak és mit mutatnak rólam a színek. Hogyan hatnak a hangulatomra, milyen irányba mozgatják a napomat. Gyerekkoromban azt tanultam, hogy a fehér és a fekete nem is igazi színek, pedig ezeket is meg kell tanulni szeretni és viselni.

Talán ez a kulcsa ennek a két színnek: meg kell tanulni szeretni őket, nem pedig úgy kezelni, hogy csak megúszásra vannak, egyszerűsítésre vagy épp “eltűnésre”. Pont ugyanúgy megérdemlik a törődést mint más színek, és egy jól megválasztott fekete ruha nagyon hálás viseletté válik.

Imádom a fekete és a fehér viseletet, mert sokat segítenek a mindennapokban, hogy ebben a változó világban néhány dolgot mégis sikerüljön kontroll alatt tartanom. Tudom, hogy mire számítsak akkor, ha csak úgy magában választom ezt a két színt, ugyanakkor ha valami extra színt szeretnék az öltözetembe vinni, akkor ezekhez minden passzol. Végeredményében megkönnyítik az öltözködést, jó alapot adnak más színekhez, de önmagukban is jelentéssel bírnak. A fehér olyan, mint a fény, tiszta és látványos. Míg a fekete formálisabb, elegánsabb, olykor vagányabb. Megvan mindkettőnek a maga nehézsége, például a fekete szöszölődik (hello macskások), a fehér alá pedig nem mindegy, milyen fehérneműt választ az ember, ráadásul a leves elfogyasztására is érdemes jobban odafigyelni. Bár a minimalista ruhatárhoz gyakran kapcsolják ezeket a színeket, mert valóban jó alap a biztonsági játékhoz, nem szabad alábecsülni az erejüket.

A tökéletes szabású nyári ingruhákat az Alapdarabnál találtam meg, ami együttműködőként támogatta ezt a cikket. Nektek is jó szívvel ajánlom ezt a márkát, ha a fast fashion-től picit eltávolodva, olyan jól szabott ruhákat kerestek, amik biztos ponttá válhatnak a ruhatárotokban.

Neked melyik verzió tetszik jobban, a fekete vagy a fehér?

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük