Mit jelent a fenntartható divat, és mi köze van a kacatmentességhez?

Nem könnyű tudatos vásárlónak lenni a fast fashion világában. És nem azért, mert annyira sűrűn elragad a vásárlási láz, hanem azért, mert gyakran azt érezheti az ember, hogy nincs igazán választása, ha ruhára van szüksége. Pedig van, csak kezdetben sokkal több utánajárást igényel.

A ruhatár egy nagyon kényes és összetett témakör. Mindenki fejével nem tudok gondolkozni, de szerintem kijelenthető, hogy a többség számára két dolognak kell találkoznia a tökéletes ruhában: szépség és hasznosság. Fontos, hogy jól érezzem magam benne, ide sorolom a szabását, az anyagát, a színét, a stílusát. Ugyanakkor el kell látnia a funkcióját, például a téli kabát tartson melegen. És tudatos vásárlóként van még egy fontos szempont, ez pedig a fenntarthatóság.

Definiálható a fenntartható divat?

Ez a két szó együtt valójában igen csak ellentmondásos. Hogy férhetne meg egymás mellett a fenntarthatóság és a divat? A divat alapvetően egy múlandó, változó trend, ezzel szemben a fenntarthatóság alapja a hosszú élettartam és a ciklikusság. Ha ezeket együtt használjuk, akkor át kell értékelnünk az addig ismert öltözködési rendszer működését.

A fenntartható divat nem egyenlő azzal, hogy az Aldiban biopamut feliratú pizsamát veszel. Ez lényegében egy ernyőfogalom, ami a természeti és emberi erőforrások védelmének vágyát rejti magában. Ha ebbe belegondolunk, akkor máris rájöhetünk, hogy ez nagyban függ az egyén helyzetétől, szándékától, lehetőségeitől. A fenntartható divatot etikus divatnak is szokták nevezni, ami talán szerencsésebb kifejezés lenne. Ebben az esetben ugyanis jobban érezhető annak fontossága, hogy az egyén eldöntse, értékrendje alapján mi az, amit szívesen támogat.

Bárhogy is nevezzük, gyönyörűen illeszkedik a minimalista életmódba és a kacatmentes otthonhoz.

Hol tartunk most?

A divat terén már megindult egyfajta “tömeges ébredés”. Nem csak világszerte, hanem hazánkban is. Ma már tudjuk (vagy inkább sejtjük), hogy a fast fashion micsoda pusztítást, kizsákmányolást, környezetkárosítást von maga után. Egyre többen kezdik észrevenni, hogy a cégek kihasználják őket, erősítik a bizonytalanságukat, ezzel újabb és újabb vásárlásra ösztönözve, miközben a ruhák minősége egyre romlik, így tovább fokozva a vásárlások gyakoriságát. Teleszemeteljük a világot használhatatlanná vált ruhadarabokkal. És ez valójában még a jobbik esetben, mert rengeteg sosem viselt ruha is szemétként végzi, függetlenül attól, hogy megvásárolták-e valaha.

Magyarországon leginkább a hazai tervező munkája által készült ruhadarabokat azonosítjuk a fenntartható divattal, ami alapvetően rendben van, hiszen nagyon nehéz lenne egyetlen márkának megfelelnie az összes etikus elvárásnak. Ha szeretnél elmélyülni a fenntartható divat világában, akkor kövesd Mengyán Eszter munkásságát és a hamarosan induló fenntarthatodivat.hu oldalt.

A fenntartható divat iránti igény alulról indult, mostanra azonban jól mutatja erejét, hogy az olyan nagy márkák mint a H&M igyekszik egyre zöldebb köntösben feltüntetni magát. Minden törekvés ellenére azt szokták a cég ellen felhozni, hogy valódi lépéseket nem tesz a jobb munkafolyamatok érdekében, így például nem rendezi a gyártási folyamatokat, a varrónők munkakörülményeit, keresetét és továbbra is rengeteg felesleges ruhát gyártanak le. Hiába teszik a kirakatba a használt textilből újat készítő gép terveit, ha közben ezzel is csak a vásárlások gyakoriságának növelésére ösztönöznek. Ezek a cégek igyekeznek megszűntetni a vásárlók lelkiismeretfurdalását azáltal, hogy néhány termék címkéjére ráteszik az eco collection, a biopamut vagy a conscious feliratot. Belegondoltál már abba, hogy kerülhet egy zokni 200 forintba vagy egy gyereknadrág 500 forintba? És itt jön a fogyasztó számára legnehezebb rész.

Lehetnek ugyanis nagyon jó szándékai valakinek és vágyhat arra, hogy a vásárlásával ne ártson, ha közben nem tudja megfizetni egy tervezői pulcsit, ami 35 ezer forintnál kezdődik. Ha azt mondanám valakinek, hogy válasszon a biopamut feliratú 200 forintos Pepco zokni és a 2500 forintos szintén biopamut feliratú Organic Basics zokni között (amire még rájön a kiszállítás díja is), akkor vajon hányan fogják a másodikat választani? Kevesen, de nem azért, mert ártani akarnak, hanem azért, mert a saját kényelem és az anyagi határok gátat szabnak az etikus törekvéseknek.

Hogyan lehet fenntartható a ruhatárunk?

Először is fontos leszögeznem, hogy a személyes véleményem szerint nem az a cél, hogy mindenki tervezői ruhákból építse fel a ruhatárát. Ha a fenntartható divatra gondolok, akkor egy iparági megújulás jut eszembe, ahol léteznek olyan normák, amelyeknek minden résztvevőnek kötelező megfelelnie. Nem csak kapszulakollekció szintjén valósulna meg egy egészségesebb, fenntartható rendszer, hanem a teljes folyamat szintjén.

Ugyanakkor a képletből kihagyhatatlan a vásárlói magatartás. Az eszetlen halmozástól el kell mozdulni a tudatos vásárlás irányába. Minden vásárlásunk szavazás. Meg kell érteni, hogy a vásárlásainkkal hatalmas erő van a kezünkben, amivel aktívan formálhatjuk a divatot. Kérdéseket kell feltennünk magunknak és másoknak: Ki készítette a ruhámat? Hogyan jutott el az országba? Miért van rá szükségem? Mennyit fogom ezt hordani? Megteszek mindent annak érdekében, hogy az élettartamát meghosszabbítsam?

A szekrényünkben megbújó ruhamennyiség csökkentése nem csak azért jó, mert kevesebb helyet foglal, könnyebb átlátni és választani, hanem azért is, mert így több pénzünk juthat jobb minőségű, hosszabb élettartamú ruhákra. A fenntartható divat felé nem az az út vezet, amelyen elfordulunk a divattól, az öltözködéstől és kivonjuk belőle magunkat, hanem az, ahol aktív részesei vagyunk, döntünk, szavazunk és szeretjük azt, amink van.

Ha kíváncsi vagy arra, hogy tudatos vásárlóként milyen kérdéseket szoktam magamnak feltenni vásárlás előtt vagy a ruhatáram szelektálásánál, akkor olvasd el az erről szóló bejegyzésemet.

Szóljon hozzá!